blogbejegyzés

A 2020. április 2-i Mamik című adás

a Rádió Bézsen

A Mamik műsora ezúttal felvételről jelentkezett. Annak a három adásnak az utolsó darabját hallgathattátok meg, melyeket még március 17-én vettünk fel. (A műsort ITT hallgathatjátok meg.)
A beköszönő:
Ma március 17-e van, egy lefertőtlenített, teljesen üres épületben vagyunk, és három adást veszünk fel egymás után, melyeket március 19-én, 26-án és április 2-án hallgathattok majd. Ahogy befejeztük a felvételeket, visszatérünk a biztonságot nyújtó otthonunkba, ahol kivárjuk ennek a különös időszaknak a végét. Most, a felvétel pillanatában Magyarországon 50 koronavírussal fertőzött betegről szólnak a hírek, a gyerekek otthon tanulnak, minket, felnőtteket arra kérnek, minél kevesebbet menjünk közösségbe, az élelmiszerboltokon és a gyógyszertárakon, (dohányboltok, drogériák) kívül az üzletek délután 3-kor zárnak. Mire hallgattok minket, elképzelhető, hogy biztonságunk érdekében újabb intézkedéseket vezetnek be majd. A társadalomban új folyamatok indulnak, sok szép és szívmelengető folyamat is, összekapaszkodás pl. a közösségi oldalakon, vagy a pedagógusok között.
A Mamik felvételeire most nem hívtunk vendégeket. Szeretnénk segíteni nektek, hogy ezekben a percekben, amikor kénytelenek vagyunk kicsit lecsendesedni, segítsünk benneteket befelé figyelni. Azokból a napi sütikből hoztunk néhány morzsát, amelyeket minden reggel fél hétkor osztunk meg a TaoMamik Facebook oldalán, hogy most kicsit részletesebben megrágcsáljuk őket. Természetesen ezúttal is keresett Zita Mami meséket nektek, minden felvételhez egyet. Hallgassátok a mait szeretettel!

Négy ifjú, négy évszak és egy körtefa
Volt egyszer egy férfi, akinek négy fia született. Meg akarta tanítani nekik, hogy az azonnali ítélkezés soha nem helyes, de szerette volna, ha ezt saját maguk tapasztalják meg. Elhatározta tehát, hogy egy különleges feladattal bízza meg őket: egy távoli helyre küldte négy fiát, hogy megkeressék ugyan azt a körtefát.
A fiatalok közül egyszerre csak egy indulhatott útnak, és mind a négyen egy-egy különböző évszakban keresték fel azt a bizonyos fát. Az első fiú télen utazott el, a második tavasszal, a harmadik nyáron, a negyedik, és utolsó pedig ősszel.
Amikor az utolsó fiú is visszatért, édesapjuk megkérdezte tőlük, hogy milyennek látták a körtefát. Mindegyikőjük más választ adott.
A legelső fiú, aki télen indult útnak a következőket mondta a fáról:
„Úgy nézett ki, mintha rég meghalt volna – a levelei lehullottak, hideg volt és élettelen, az ágai lefelé hajlottak. Ezt a fát senki sem tarthatja szépnek.” A másodi, tavasszal keresgélő fiú nem értett egyet vele:„Badarság! Tele volt fehér virágokkal, mint aki esküvőre készül! Gyönyörű és tiszta volt, nem olyan, mint amiről te mesélsz!” A harmadik fiú teljesen másképpen látta a fát nyáron:„Egyikőtöknek sincs igaza. A fa zöld volt, mint bármelyik másik fa – semmi olyat nem láttam, amiket mondtatok róla.” Végül a negyedik ifjú is megszólalt:„Ősszel igazán varázslatos volt az a fa – telis-tele volt hatalmas, érett körtékkel. Egész egyszerűen lehúzták az ágait, annyira sok volt rajta. Ez nem lehetett az a fa, amit ti láttatok.”A másodi, tavasszal keresgélő fiú nem értett egyet vele:„Badarság! Tele volt fehér virágokkal, mint aki esküvőre készül! Gyönyörű és tiszta volt, nem olyan, mint amiről te mesélsz!” A harmadik fiú teljesen másképpen látta a fát nyáron:„Egyikőtöknek sincs igaza. A fa zöld volt, mint bármelyik másik fa – semmi olyat nem láttam, amiket mondtatok róla.” Végül a negyedik ifjú is megszólalt:„Ősszel igazán varázslatos volt az a fa – telis-tele volt hatalmas, érett körtékkel. Egész egyszerűen lehúzták az ágait, annyira sok volt rajta. Ez nem lehetett az a fa, amit ti láttatok.”Édesapjuk, miután végighallgatta a beszámolókat, így szólt fiaihoz:„Mindannyian igazat beszéltek, mégis mind a négyen tévedtek. Csupán egyetlen szakaszát láttátok a fa életének, mert minden évszakban más ruhába öltözik. Nem ítélhetsz meg egy fát az alapján, hogy most éppen hogyan néz ki, ha nem ismered minden köntösét, ahogyan egy embert sem szabad első látásra elítélni.Azt, hogy kik is vagyunk valójában, a boldog időket, a vidámságot és a szeretetet csak akkor tudjuk mihez mérni, ha már minden évszakon túl vagyunk. Ha a tél zord hidegében feladjuk, akkor soha nem tapasztalhatjuk meg tavaszunk szépségét, nyarunk melegségét és őszünk bőséges jutalmát…” Édesapjuk, miután végighallgatta a beszámolókat, így szólt fiaihoz:„Mindannyian igazat beszéltek, mégis mind a négyen tévedtek. Csupán egyetlen szakaszát láttátok a fa életének, mert minden évszakban más ruhába öltözik. Nem ítélhetsz meg egy fát az alapján, hogy most éppen hogyan néz ki, ha nem ismered minden köntösét, ahogyan egy embert sem szabad első látásra elítélni.Azt, hogy kik is vagyunk valójában, a boldog időket, a vidámságot és a szeretetet csak akkor tudjuk mihez mérni, ha már minden évszakon túl vagyunk. Ha a tél zord hidegében feladjuk, akkor soha nem tapasztalhatjuk meg tavaszunk szépségét, nyarunk melegségét és őszünk bőséges jutalmát…” 

A műsorban ezeket a sütiket vettük górcső alá:

Please follow and like us:
blogbejegyzés

A 2020. március 19-i Mamik című adás

a Rádió Bézsen

A Mamik műsora ezúttal felvételről jelentkezett. (A műsort ITT hallgathatjátok meg.)
A beköszönő:
Ma március 17-e van, egy lefertőtlenített, teljesen üres épületben vagyunk, és három adást veszünk fel egymás után, melyeket március 19-én, 26-án és április 2-án hallgathattok majd. Ahogy befejeztük a felvételeket, visszatérünk a biztonságot nyújtó otthonunkba, ahol kivárjuk ennek a különös időszaknak a végét. Most, a felvétel pillanatában Magyarországon 50 koronavírussal fertőzött betegről szólnak a hírek, a gyerekek otthon tanulnak, minket, felnőtteket arra kérnek, minél kevesebbet menjünk közösségbe, az élelmiszerboltokon és a gyógyszertárakon, (dohányboltok, drogériák) kívül az üzletek délután 3-kor zárnak. Mire hallgattok minket, elképzelhető, hogy biztonságunk érdekében újabb intézkedéseket vezetnek be majd. A társadalomban új folyamatok indulnak, sok szép és szívmelengető folyamat is, összekapaszkodás pl. a közösségi oldalakon, vagy a pedagógusok között.

A Mamik felvételeire most nem hívtunk vendégeket. Szeretnénk segíteni nektek, hogy ezekben a percekben, amikor kénytelenek vagyunk kicsit lecsendesedni, segítsünk benneteket befelé figyelni. Azokból a napi sütikből hoztunk néhány morzsát, amelyeket minden reggel fél hétkor osztunk meg a TaoMamik Facebook oldalán, hogy most kicsit részletesebben megrágcsáljuk őket. Természetesen ezúttal is keresett Zita Mami meséket nektek, minden felvételhez egyet. Hallgassátok a mait szeretettel!

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy favágó. Volt neki négy fia. Négyfelé húztak, nem volt olyan dolog, amiben egyetértés lett volna köztük. Soha nem tudtak egymással dűlőre jutni. Mindennapos volt a veszekedés köztük. Családi perpatvarukból mindig csak a szomszédok húztak hasznot. Így aztán egyre szegényebbek lettek. Olyannyira, hogy a falusiak már gúnyolódtak is rajtuk. Bolondnak tartották őket. Az apjuk látta, hogy mindennap valami vita van köztük, és egyre boldogtalanabb lett. Sokszor próbálta már elmagyarázni nekik, hogy senkinek nem használ a veszekedés, de mindhiába. Falra hányt borsó volt minden intelme, lepergett minden a fiairól, mint zsírosbödönről a víz. Az apai jó tanács egyik fülükön be, a másikon ki.
Elmegy egyszer a favágó az erdőbe fát vágni. Készít a lenyesett gallyakból egy köteget, megköti kötéllel. Feje tetején egyensúlyozva viszi a szegény öreg favágó hazafalé a rőzsét. Útközben eszébe jutott valami. Talán így visszatérítheti a fiait a jó útra. Elmosolyodott magában. Gyorsabban szedte a lábát, hogy hamar hazaérjen. Hazaérve a favágó a rőzsét kint hagyta a kertben. Fiai még nem érkeztek haza. A favágó izgatottan várta őket. Mikor a nap lebújt a hegyek mögé, a madarak fészkükbe bújtak, és előbukkant a hold, a favágó fiai egymás után értek haza. Alighogy megvacsoráztak, hívatja őket az apjuk.
Odamegy a négy fivér. Kérdezik:
– Mi az, apánk?
Erre a legidősebb fiának szól a favágó:
– Törd csak, fiam, kettőbe ezt a rőzsét!
Odalépett erre a legidősebb a köteghez, és megpróbálta kettétörni. Persze nem sikerült. Hogy is sikerült volna! Megszégyenülten ment vissza az apjához:
– Nem megy ez nekem, apám.
A favágó elmosolyodott, és mondta a második fiúnak:
– Most te próbáld meg, fiam, törd csak kettőbe ezt a rőzsét!
Ő is megpróbálta. Pont, mint a bátyja, ő is kudarcot vallott. Lógó orral ment vissza az apja elé. Így próbálta meg a harmadik meg a negyedik is. Egynek sem sikerült. Mind csüggedten ültek le a földre.
Fölállt akkor mosolyogva az öreg favágó. Kicsomózta a kötelet, amivel körülkötötte a rőzsét. Széthullottak a gallyak. Mondja akkor a fiainak:
– Fiaim, most törjétek el ezeket a gallyakat!
Odaugrik a négy fiú, felkap mindegyik egy-két gallyat, és azon nyomban eltöri. Nagy büszkén állnak apjuk előtt. Szól a favágó:
– Látjátok, míg össze volt kötve a sok gally, nem tudtátok eltörni. Külön-külön egy szempillantás alatt eltörtétek mind. Épp így győz le bármilyen ellenség titeket külön-külön. De ha együtt maradtok, összetartotok, nincs, aki legyőzne titeket.
Végre megértették apjuk intelmét a favágó fiai. Minden ellenségeskedéssel felhagytak ezek után. Békében és boldogan éltek, míg meg nem haltak.

A Napi sütikkel foglalkoztunk ebben és a következő műsorokban is. Itt most egy Jang Mami sütit és egy Jin Mami sütit olvashattok az adásból.

Jang Mami: Rágod a szád rendesen.
Jin Mami: Főleg azért, mert többször előkerül ez a gondolat. Hogy amit gondolunk a világról, azt rávetítjük a másikra.
Jang Mami: De hát csak a saját szemünkön át láthatjuk a világot.
Fogalmam nincs arról, te hogy látod a világot.
(…)
Jang Mami: Ha a felém irányuló érzelem nekem kellemetlen, egyfelől az van a fejemben, hogy ezt ő megteheti, másfelől azt az érzelmet én már kipróbáltam, és tudom, hogy az kellemetlen, rossz érzés nekem. Szóval, olyan dolgot vetítek a másikra, amit már megéltem, hogy az rossz.
Jin Mami: Az elfogadhatatlan szó azt jelenti, hogy számunkra elfogadhatatlan.
Jang Mami: Minden elfogadhatatlan, ami fájdalmat okoz.

Jin Mami: Van a Fösvénynek egy monológja, aminek az a vége, hogy “Nevettek? Önmagatokon nevettek.”
Jang Mami: Nincs más kiinduló pontod, csak te magad.
Jin Mami: Mi hányszor tapasztaljuk meg, hogy tanítunk, és magunknak tanítunk?
Jang Mami: A sütik is így jönnek létre.
Jin Mami: Igen, magunknak mondjuk őket. És, mivel sokat chatelünk, egyszerre jutunk valami felismerésre.

Please follow and like us:
blogbejegyzés

A 2020. február 6-i Mamik című adás

a Rádió Bézsen

Ma a Mamik népszerű sorozata, a TaoMamik Levelesládája volt soron. Ez az adás minden hónapban jelentkezik, hogy választ adjon azokra az önismereti, spirituális, praktikus kérdésekre, melyekre csak az igazi mamik tudják a választ!
Az adást ITT hallgathatod meg.

Jang Mami pulcsijának színkódja: #D1BB59

Jin Mami: Ma azokkal a levelekkel foglalkozunk, amiket a napi sütikre írtatok. A sütik azok a mondatok, amiket a tanításaink során használunk, amik a tanítások során kristályosodnak ki, és minden reggel pontban fél 7-kor kiteszünk a facebook oldalunkra. És amit aztán lehet egész nap rágcsálni.
Jang Mami: Egész nap lehet rágcsálni, de az benne a vicces, hogy több helyen használják a süti szót, és például, ha egy honlapon kell elfogadnod a sütit, az információcsomagot jelent. És belegondolva, a mi sütijeink is információcsomagok. Amiket egész nap rágicsálhatsz.
Jin Mami: Hozzáfűzi mindenki a saját történeteit, és ebből von le következtetéseket.

Jin Mami: Ezt a levelet is most kaptuk.
Kedves Mamik!
Vannak olyan sütik, amik nagyon megérintettek engem, ezért olvasom őket minden reggel. Vannak néha olyanok is, amik nagyon alap dolgokat mondanak, már-már nekem kicsit viccesek. Pl. ez is az volt: 
A tanulás a létező megismerése. Jin Mami 
Hát… mi más lenne a tanulás? Ez miért nagy felfedezés?? Én is mondok egyet: ha bekötöd a cipődet, akkor be lesz kötve. Jó volt?
Szóval, bírlak benneteket, de azért…
Dorci
Jang Mami: Hát, kioldódik az a cipőfűző időnként.
Jin Mami: Itt nem feltétlenül arra gondoltam, hogy létezik a Mars, és a csillagászat oktatásban ennek megismerése a tanulás, hanem, hogy itt önismereti kérdéseket és nem közismereti kérdéseket vizsgálunk.
Jang Mami: Itt ugyanaz történik, mint egy meditációs folyamat alatt, megpróbáljuk a fátylakat ellibbentgetni. A figyelmünkkel afelé haladunk, hogy minél inkább úgy lássuk a dolgokat, ahogy azok vannak. Ezt mondatot nagyon sokszor szoktuk mondani.
Jin Mami: És ez is lehetne egy cipőfűzős mondat, de nem az.
Jang Mami: Ha az ember nem kezd el gyakorolni, egy kicsit másképpen figyelni, na, akkor lesz belőle cipőfűzős mondat. Minden héten, minden hónapban ér taiji közben is meglepetés. Olyan, amire addig nem láttam rá. És fogalmam nincs, mi lesz a következő, amire ráismerek, mert, ha tudnám, mi az a lépés …
Jin Mami: Akkor már mindent tudnál. Megvilágosodott lennél.
Jang Mami: Úgy haladok előre, hogy fogalmam nincs, milyen mélységeket vagy magasságokat fogok megtapasztalni. Csak azt tudom, hogy az út, amin megyek, az maga is érdekes. Maga az út az, amiért csináljuk az egészet.

Please follow and like us:
blogbejegyzés

A 2019. december 26-i Mamik című adás

a Rádió Bézsen

Erre a műsorra egy különleges dolgot találtunk ki. Az elmúlt évünk zászlóshajója, azóta is töretlen érdeklődés mellett futó sorozata egy hirtelen jött ötletből született. Jang Mami egy online képszerkesztővel játszott, és a képekről Jin Maminak eszébe jutott, hogy jó lenne egy-egy tanítást rátenni ezekre a képekre. Így aztán nem sokára kisütöttük az első tepsi TaoMamik sütit. És azóta minden nap sütünk Napi sütit. Minden reggel felteszünk tanításaink közül egy-egy nekünk kedves mondatot a Facebook oldalunkra. Amolyan útmutatók ezek a mondatok nem csak olvasóinknak, nekünk is.
Arra gondoltunk, a sütiket összekötjük azokkal az élményeinkkel, melyek ebben az évben értek minket a rádióban. Megpróbáljuk felidézni azokat a műsorokat, azokat a vendégeket, akiknek mondanivalója, élete, története kapcsolódik egy-egy sütihez.
A 2019. december 26-i műsort ITT tudod meghallgatni.

1.

Két vendégünk, akihez kapcsolódik az első süti:
Cser Zoltán buddhista tanító, a vele készült műsort ITT hallgathatod meg, és
Fehér Péter bűvész-ceremóniamester, a műsort ITT találod.

Jang Mami: Az első süti nagyon fontos nekem, így hangzik:

Jin Mami: Nagyon-nagyon sokrétű süti. És két olyan vendéget választottunk hozzá, akik merőben mást csinálnak, teljesen más személyiségek. Az egyik Cser Zoltán buddhista tanító, mert ez egy nagyon buddhista mondat. De áthatja még sok minden más is.
Mindketten gyakran használjuk azokat a gyakorlatainkat, amikor le kell írni egy tárgyat. Ez egy elég nehéz gyakorlat először.
Jang Mami: A valósághoz való viszonyunkat mondja el ez a süti. Mindazt, ahogy viszonyulunk a környezetünkhöz. Olyan dolgokat látunk bele egy tárgyba, ami mind csak a tapasztalat, de nem biztos, hogy az adott tárgyra érvényes. És még a tapasztalatot is felülírom a gondolataimmal.

2.

Öt vendégünk, akihez kapcsolódik a második süti:
Salik Gyula táncpedagógus, a vele készült beszélgetést ITT hallgathatod meg,
Márkus Tibor jazz-zenész, a vele készült műsort ITT találod, és
Turek Miklós színész, akivel ITT csevegtünk.
De nem kevésbé kapcsolódik Török Judithoz, akivel a Blum Programról beszélgettünk, ITT találod a műsort, és Farkasné Horváth Erzsébethez, aki zumbát tanít idősebbeknek. A vele való beszélgetést ITT éred el.

Jin Mami: Ez is egy sokrétű süti, de egyértelműbb, mint az előző.

Jin Mami: Mikor rácsodálkozunk egy-egy tanítványra, hogy mennyit változott, akkor tudjuk, a változásában benne vannak a mondataink, benne vannak a hozzá intézett kérdéseink, a kéréseink, a tanításaink, de mégis, ő rakja össze, ő változik. Változni nem tudsz mások helyett.
Jang Mami: Van, hogy egy rossz párkapcsolat épp azért fut zátonyra, mert az egyik fél úgy gondolja, majd ő megváltoztatja a másikat.
Jin Mami: Aha, valami olyan gondolat lehet emögött, hogy “majd én meggyógyítom”.
Jang Mami: Fontos, hogy kimondtad a gyógyítás szót, mert a gyógyítás-gyógyulásban is nagyon fontos, hogy valaki akar-e gyógyulni. Van-e igénye arra, hogy meghallja az újat, és változzon.

3.

Vendégeink, akikhez kapcsolódik a harmadik süti:
Bese Nóra, a Bethesda Gyermekkórház kommunikációs vezetője, a vele való beszélgetést ITT tudod meghallgatni,
Fekete-Szalóky Zoltán és Fekete-Szalóky Gabriella, akikkel egy zarándokútról beszélgettünk. A velük készült műsort ITT éred el.
És Szabó Erika színművész, aki a testvérével létrehozott egy vállalkozást az irodalom, a vers népszerűsítésére. Vele ITT beszélgettünk.

Jin Mami: Ez egy kemény mondat.
Jang Mami: És nem könnyű jól érteni. Sokan megkérdezték, hogy akkor ez az igazság milyen igazság? Kinek az igazsága? Mert ha az igazságról beszélünk, azt mindenki magára vonatkoztatja.
Jin Mami: Mert “nekem van igazam”.
Jang Mami: De van egy minden vélemény fölött álló igazság. Hogy ide eljussunk, tisztában kell lennünk azzal, hogy a dolgok milyenek valójában. Nem az én igazságom, nem a te igazságod a lényeg, hanem az, hogy milyen a lecsupaszított valóság.
Jin Mami: Nagyon fontos, hogy képes legyél a rálátásra. De ezt folyamatosan gyakorolni kell.

4.

Jin Mami: Az előző sütihez kapcsolódik egy másik süti:

Jin Mami: Ez a süti sem szól másról, mint a rálátásról, vagy divatosabb szóval, a tudatosságról. Hogy tanuljunk önismeretet. De vajon mit lehet azon tanulni? Hogyan láthatunk rá a folyamatokra? Érdekes azt megfigyelni, bármilyen vallási irányzatot, filozófiai iskolát nézünk, vagy gyakorlati megvalósítást, mindennek alapja az emberi hármas, a szívünk, érzéseink, a gondolataink és a testünk. Hogy miképp hat egyik a másikra. Hívhatjuk úgy, mint a coachingban, szív-kéz-fej, vagy ahogy a buddhizmusban, hogy van a fizikai test, van a beszéd, az érzelmek, és van a tudat, ahol a gondolatok vannak, vagy akár úgy, hogy Atya-Fiú-Szentlélek, a hármas mindenhol ott van. És azon kell igyekezni, hogy egyenként rá tudjunk mindegyikre tekinteni, és aztán megértsük, hogyan befolyásolja az egyik a másikat.

Ehhez a sütihez a Jánoskúti Márta jelmeztervezővel készült műsorunk jutott eszünkbe. A műsort ITT tudod meghallgatni, és a Fejérdy Zsófi vállalkozóval folytatott beszélgetésünk, amit ITT érhetsz el. Na, meg Dr Gulyás Tamás, akivel februárban beszélgettünk. A vele való beszélgetést ITT találod.

5.

És a műsor utolsó sütije:

Jang Mami: Mire gondoltál?
Jin Mami: Arról sokszor beszélünk, hogy mennyire fontos a napi meditáció, a rálátás gyakorlása, de arról nem, hogy akkor is gyakorlunk, mikor nem is tudunk róla. A rossz szokásainkat is szépen begyakoroljuk. Erről szólnak például a függések. Szép alaposan begyakoroljuk, hogy dohányzunk, hogy iszogatunk, de sorolhatnánk. És aztán ezektől az automatizálódott dolgoktól nagyon nehéz elszakadni. Szóval, nem feltétlenül pozitív tevékenységet gyakorlunk be.
Jang Mami: Tehát, egy jó szokással is tudjuk magunkat jutalmazni, meg egy rossz szokással is. Szerinted egy begyakorolt rossz szokást felülírhatunk egy jó szokással?
Jin Mami: Én ebben őszintén hiszek. Az ember képes rálátni arra, hogy mik a rossz és mik a jó szokások. És képes változtatni.

Please follow and like us:
blogbejegyzés

A 2019. október 31-i Mamik című adás

a Rádió Bézsen

Az adásban, amit ITT hallgathatsz meg, olyan hozzánk intézet levelek közül válogattunk, melyekben a Napi sütikre kérdeztek rá, mondtok véleményt róluk. Íme az egyik:

Drága Mamik!
Volt egy sütitek, amin először csak felnevettem, nem is foglalkoztam vele. De aztán napközben egyre gyakrabban és gyakrabban jutott eszembe. A süti úgy hangzott: Ha képes vagy ítélet nélkül figyelni,… na, akkor jár egy fagyi. Elkezdtem figyelni magamat, meg azt, hogy hogyan jövök-megyek a világban, hogyan figyelek. Valóban rögtön ítéletet mondok arról, amit megfigyelek? Hát, igen. De, ha nem is ítélek, menten kategorizálok. Igazándiból, nem értem. Baj ez? Végül is csak úgy tud az ember a világban közlekedni, ha mindig tudja, hol van ő benne. Ha lehet, kérlek, magyarázzátok meg egy kicsit ezt a sütit.
Köszi!
Bálint

Jang Mami: Nagyon szeretem ezt a sütimet.
Jin Mami: Épp a zene alatt beszéltünk arról, hogy nem lehet mindenki buddhista. Mert ez egy nagyon komolyan buddhista süti. Az ítéletmentességről szól, ami borzasztóan nehéz.
Jang Mami: A mindennapi életben gyakorlatilag megvalósíthatatlan.
Jin Mami: Azt szokták mondani, hogy a nyugati ember számára a meditációs technikák gyakorlása is csupa kudarccal jár, mert folyamatosan el akarja engedni a gondolatait, és ha ez nem sikerül, az felbőszíti, és kudarcot él meg. Ugyanez van az ítéletmentességgel. Törekszünk rá, de meg tudjuk valósítani?
Jang Mami: Akkor, ha egyáltalán észrevesszük, hogy ítélünk. Mert, hogy ez az első lépés. Mondok egy taijis példát, mert, hát honnan máshonnan hoznék példát? A taiji rengeteg gyakorlást igényel, és mostanában többször volt olyan élményem, hogy a kitartó gyakorlás miatt emelkedett a taijim, jobb minőségűvé vált. Egyszerűen azért, mert képes voltam úgy gyakorolni, hogy azok az érzetek, érzések, melyek kellenek, hogy tovább tudjon fejlődni az ember, megjöttek. És ez csak akkor lehetséges, ha a figyelem oda irányul, ahova kell, hogy irányuljon.
Jin Mami: Na, ez a kulcs.
Jang Mami: És ebben az esetben oda irányult, hogy észre tudtam venni, mivel zárom el az amúgy ott lévő érzetek felfedezését. Tehát, mikor ítéletmentesek vagyunk, nem is azt kell látni, hogy ítélünk, vagy nem ítélünk, hanem azt, hogy mik azok a gátak, melyek megakadályoznak bennünket abban, hogy ítéletmentesek legyünk.
Jin Mami: Jung valahogy úgy fogalmazott: Az emberek ítélkeznek, mert gondolkodni nehezebb.


Please follow and like us: