blogbejegyzés

A 2020. január 16-i Mamik című adás

a Rádió Bézsen

Jang Mami különösen nagy kíváncsisággal várta a mai találkozást, mert egy olyan 25 éve alapított könyvkiadó képviselői jöttek el beszélgetni a TaoMamikkal a Mamikba, melynek könyvei jó része tajcsival, csikunggal, belső erővel foglalkozik. Az alapítók 25 éve azt tűzték ki célul, hogy évezredes bölcsességeket, tanításokat közvetítsenek magyarul az emberről és környezetéről. Szerzőik között van Mantak Chia mester, a Gyógyító Tao rendszerének megalkotója. Vendégeink, akikkel erről a páratlan vállalásról beszélgettünk: Edelényi Gyula és Tóth Erzsébet, a Lunarimpex Kiadó munkatársai voltak. Az adást ITT hallgathatod meg.

A mese, ami elhangzott az adásban:

BUDDHA SZÍV

Egyszer régen Kínában egy híres kormányzati tisztviselő elhatározta, hogy felkeresi a mestert, aki a hegyen lakott csendben elvonulva. Beképzelt, fontoskodó ember volt, aki meg volt győződve arról, hogy ő mindenkinél magasabb rangú, méltóságteljes személy.
A mester fogadta, leültek beszélgetni. Egyszer a tisztviselő így szólt:
– Tudod, hogy mit gondolok felőled? Az én szememben nem vagy te sem más, mint egy rakás szemét.
A mester mosolygott és így szólt:
– A véleményedhez megvan a saját jogod.
Látván, hogy a sértegetése süket fülekre talált, a beképzelt ember így szólt:
– Na, és te mit gondolsz felőlem? Mit látsz te magad előtt, ha rám tekintesz?
A mester csendesen így szólt:
– Az én szememben olyan vagy te, mint maga a Buddha.
A tisztviselő elégedetten felállt és hazament. Otthon eldicsekedett a feleségének a történettel. mire az így szólt:
– Ó, te beképzelt bolond! Az ember maga olyan, mint a szíve. Ha valakinek a szíve sivár, akkor mindent annak lát. De akinek a szíve olyan, mint Buddháé, akkor képes mindenkit Buddhának látni, beleértve Téged is.

Jin Mami: Eszembe jutott erről a meséről, hogy írunk egy cikket, amiben az is benne van, hogy különböző életkorokban hogyan látjuk a világot, amit az is befolyásol, hogy hogyan neveznek minket. Hogy épp kislányok vagyunk vagy fiatalasszonyok vagy nénik.
Jang Mami: Vagy nénik.
Jin Mami: Vagy nem tudom …
Jang Mami: Vagy nénik…
Jin Mami: Vagy nénik. … Vagy mamik. Igen, mert a mi korunkban, ami az úgynevezett életközép, mikor megyünk át a nőből a nénibe. Vagy a nőből a mamiba. És az, hogy hogyan változik meg az, hogy hogyan látjuk a világot.
Jang Mami: Befolyásolja, hogy akivel beszélsz, hogy lát téged, és azt mennyire teszed magadévá.
Jin Mami: Holott, lehet, hogy ő látja magát valamilyennek, nem téged.

Tóth Erzsébet:

Mi mindig úgy voltunk, hogy tartunk egy vonalat. Ami legyen hiteles, legyen letisztult. A szerző is, amit átad, az is legyen hiteles.
Ez egy szolgálat is. Másoknak jót tehetünk vele. Ezért érdemes csinálni.

Edelényi Gyula:

Fontos, hogy hogyan jut el valaki odáig, hogy elkezd keresni. Először csalódnia kell a hétköznapi dolgokban. Fel kell tennie a kérdést, hogy rendben van, hogy reggel felkelek, előkészülök, elmegyek munkába, és a többi. Ha neki erről szól az élete, a tradíciók nem neki szólnak. Majd, ha felmerül benne a kérdés, hogy mi van ezen túl? Na, az a nulladik lépés, akkor figyelhet befelé és kifelé, hogy mit talál erre a befelé feltett kérdésre.