blogbejegyzés

A 2020. február 20-i Mamik című adás

a Rádió Bézsen

A Mamik mai vendége Gáspár Melinda volt, aki a saját maga által kifejlesztett és alkalmazott technikával esztétika tetoválásokat készít. Balesetből, betegségekből adódó torzulások, műtétekből, égési sérülésekből származó hegek elfedésével javítja a betegek életminőségét, hogy újra olyannak láthassák magukat, mint sérüléseik előtt. Orvosokkal dolgozik együtt, szinte a világ minden táján tartja mesterkurzusait. Bár nemzetközi sajtójelenléte intenzív, magyar médiumban a Mamik műsorában szólalt meg először. A műsort ITT hallgathatod meg.

A műsorban elhangzott mesét itt olvashatjátok:
Franz Kafka, aki egyébként sosem nősült meg és nem is voltak saját gyerekei, egyszer Berlinben találkozott az utcán egy zokogó kislánnyal. Odalépett hozzá és megkérdezte tőle, hogy miért sír. A kislány azt válaszolta, azért, mert elvesztette kedvenc babáját. Kafka és a lány elkezdték együtt keresni a környéken a játékot, de sajnos nem jártak sikerrel. Kafka azt mondta, találkozzanak másnap is és folytassák a keresést.
Másnap, amikor továbbra sem találták a babát, Kafka elővett a zsebéből egy levelet, amiről azt mondta, a baba üzenete. Ez állt benne: “Kérlek, ne sírj, elmentem világot látni. Minden nap írok neked és beszámolok a kalandjaimról.”
Kafka élete végéig minden áldott nap találkozott a lánnyal és újra meg újra felolvasott neki egy-egy levelet, amelyben a baba “beszámolt” a kalandjairól. A kislány nagyon boldog volt és izgalommal várta mindig a találkozást és a híreket szeretett babájától.
Aztán egy nap Kafka egy babával érkezett a találkozóra, amit egy levél kíséretében átadott a kislánynak. A levélben pedig az állt: “Megérkeztem”.
A lány azt mondta, ez nem az ő babája, az ő babája másképp nézett ki. Kafka átadott egy másik levelet is: “Az utazásaim megváltoztattak engem.”- A kislány átölelte a babát szeretettel és hazavitte.
Évekkel később, amikor lányból nő lett, a babában talált elrejtve egy levelet. Az aprócska papíron Kafka kézírásával ez szerepelt: “Van, hogy amit nagyon szeretünk elveszítjük, de a végén a szeretet mindig visszatér, csak másként vagy más képében.

Jin Mami: Nagyon szép mese. És az jutott eszembe, hogy mi sokat foglalkozunk a klimaxszal.
Jang Mami: Elkerülhetetlenül sokat foglalkozunk vele.
Jin Mami: Igen, de a sorstársainkkal is. És eszembe jutott, hogy milyen sokat változik a testünk egész életünk során, és most is van egy nagy változás. De ezek a változások napról napra történnek. Ez szép is, megdöbbentő is. Te is szoktad mondani, hogy minden nyomot hagy a testünkön.
Jang Mami: Minden nyomot hagy rajta.
Jin Mami: Ezekben a változásokban benne van az egész életünk. Ezek lassú változások. De vannak gyors változások. Balesetek, betegségek, amik szintén nyomot hagynak a testünkön. Ezek a változások gyakran feldolgozhatatlanok.

Gáspár Melinda:

Nagyon sok munkám van benne. Rengeteg szorgalom kell hozzá. Az én életem erről szól. Nem 8 órában, hanem most már 24-ben. Ebben gondolkodom, ez az életem. El sem tudnám képzelni a munkám nélkül az életemet.

A gombok segítségével megoszthatod barátaiddal

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük